Mit tartogat számodra ez az ősz?

A természet és az évszakok számos szimbolikus üzenetet hordoznak. A természet változásaira való ráhangolódás hozzásegíthet a belső változáshoz, az önmegvalósításhoz.

A természet arra is tanít, hogy a dolgok ciklikusan ismétlődnek, körforgásban vannak. Megfigyelhető egy kintről befelé és bentről kifelé induló mozgás. Például egy növény esetében ősszel felkészül a télre: lehullanak virágai, levelei, gyümölcsei és az azokban lévő magok. Tavasszal újból kihajtanak, virágba borulnak, nyáron a gyümölcseikben magokat növesztenek. Majd kezdődik a folyamat ismét.

A tavaszt, a kikeletet megelőzi a tél. A telet előkészíti az ősz. A természet sem ugrik fejest hirtelen a forró nyáról a fagyos télbe. A tavaszi és az őszi átmeneti időszak, mint egy híd vezet fokozatosan egyik minőségből a másikba.

Az ősz szimbolikusan a számvetéshez, az elmúláshoz kapcsolódik. Ennek is helye van az életünkben. Nem csupán a virágzás és a napsütés képezi a részét, hanem a veszteség és az ezzel megélt fájdalom, gyász is. A gyász mindazoknak a gyakran teljesen ellentétes érzelmeknek az elegye, amelyeket életünkben bekövetkezett nagy változás, vagy életünk addigi megszokott rendjének fölborulása okoz.

Ilyen amikor meghal egy szeretettünk, vagy amikor felbomlik a házasságunk. Ide sorolhatók olyan történések is, amelyek jelentős kapcsolatainkban bekövetkező változásokhoz köthetők, pl. a költözés, az iskolakezdés, az egészségi állapotunk nagy változása, a felnőtt gyermek elköltözése, a nyugdíjazás.

Ide tartozik az is, amikor sikerül búcsút mondanunk egy szokásunknak, amely meghatározta addigi életünket, pl. leszokni az italról, dohányzásról, vagy egyéb önsorsrontó működésmódról.

Vajon melyek azok, a tulajdonságaid, szokásaid, működésmódjaid, céljaid, amelyeket érdemes megőrizned, amelyek a javadat szolgálák?

És vajon melyeknél érkezett el az idő, hogy megválj tőlük, amelyek már nem visznek előre, boldogságod, kiteljesedésed útjában állnak?

Nehéz lehet az elhatározás, a döntés. Nem biztos, hogy ami régi az egyben rossz is. Fel kell tennünk a kérdést magunkban, hogy vajon merre tartunk, mik a céljaink. Ahol eljött az ideje a „kilégzésnek”, változásnak, engedjük, hogy elinduljon. Kilégzés nélkül nem következhet újabb belégzés. A régi, már hátráltató működésmódjainkat, szokásainkat el kell engednünk, hogy helyet adhassunk az újnak. A gesztenye külső tüskés zöld burka szép és hasznos is, amíg szükséges. Ha azonban nem válik le a gesztenyéről, csak akadályozza a fejlődést.

Benned hol van ez a tüskés burok, amit ideje, hogy leves magadról? Mi az belső mag, amit érdemes továbbvinni, éltetni, átteleltetni, hogy megélhesse az új kikeletet?

Ahhoz, hogy bölcsen tudjunk dönteni mi az, ami a javunkat szolgálja és mi az, amitől ideje megválni, szükséges, hogy teret adjunk a belső csendnek. Ez a csend teremt egy olyan biztonságos, nyitott helyet önmagunkban, ahova megérkezhetnek a válaszok.

Rohanó világunkban nehéz lehet megtalálni a lecsendesedést – ebben segíthet a mindfulness szemlélet (tudatos jelenlét) és annak átültetése a mindennapjainkba. A mindfulness nemcsak különböző technikák használata, hanem egy szemléletmód, ahogy önmagunkra és a környezetünkre tekintünk. A dolgoktól nem megszabadulni szeretne, hanem megismerni, elfogadni a létezésüket, jelenlétüket.

Van egy érdekes összefüggés az elengedés, a változás és az elfogadás között. Ameddig egy dologtól csak megszabadulni akarunk és tolnánk el magunktól minden erőfeszítésünkkel, az sokszor annál nagyobbra nő.

Érdemes az erősségeinkből kiindulni és azokat megismerve és használva letenni az alapokat a belső átalakulás útján.

Gyakorlat: Erősségeim, jótulajdonságaim listája

• Keress egy csendes helyet, ahol nem zavar meg senki a gyakorlat végzése közben. A mobilodat némítsd le. Vegyél elő papírt és tollat.
• Irányítsd a figyelmedet a légzésedre, ahogy be-, és kiáramlik a testedből a levegő. Érzékelheted, ahogy a mellkasod és a hasad emelkedik majd lesüllyed. Ha jólesik, akkor hunyd le a szemed és hangolódj rá a légzésed ritmusára.
• Majd hagyd, hogy megérkezzenek benned a válaszok arra, hogy fejeznéd be ezt a mondatot: „Azt szeretem magamban, hogy …”
• Írd le, amik felbukkantak. A gyakorlatot addig ismételd akár egy másik időpontban folytatva, amíg legalább 20 befejezést írtál.